TechBook

Sokan rendszeresen küzdenek a herpesszel. Bosszantó dolog, amikor pont rossz alkalommal jön elő egy pukli vagy rosszabb esetben több csúnya seb is az ajkainkon. Jó tudni, hogy mi a kialakulásának a háttere és létezik-e hatékony ellenszere?

Ezt a betegséget a Herpes simplex nevű vírus okozza és ha egyszer megfertőződtünk, mindig bennünk lesz, de tünetet csak akkor okoz, ha a szervezetünk legyengül. Egy-egy stresszesebb időszak kellemetlen mellékhatása vagy akár betegségek kísérője is lehet.

Az általában fájdalmas tüneteket a gyógynövények erejével szüntethetjük meg a leghatásosabban. A citromfű legendásan hatékony vírus elleni szer. Több módon is alkalmazható. Belsőleg tea formájában segíti a gyógyulást, külsőleg az oldatát vagy illóolaját kell a sebre kenni, ecsetelni a gyors hatás érdekében. Az ajakherpesz kezelése tehát otthoni, kíméletes módszerekkel is lehetséges. Emellett persze igyekezzünk testünk-lelkünk egészségét is rendbe tenni.

Alig vártam már, hogy megérkezzen a jó idő, és kicsit jobban kiszabaduljunk a természetbe a családdal. A célba vett kirándulóhelyek tavaszra a következők:

1. Alcsúti arborétum: József Nádor által alapított arborétum 1820 óta létezik, 40 hektáros kastélyparkja várja a látogatókat. A hóvirágünnep február közepétől március közepéig tart, ekkor két és fél hektáron megcsodálhatjuk a csodaszép hóvirágok különböző fajait. Megközelíthető autóval, kisvasúttal és busszal is. Alcsútdoboz – kastély megálló.
2. Dobogókő: a Pilisben rövidebb túrát is tehetünk gyerekekkel, a Vadálló kövekhez szoktunk kirándulni körtúra szerűen. A Dobogókő vendégház mellől indulunk, és kb 3 óra alatt érünk vissza.
3. Tatai tó és vár: a gyerekek biciklivel, mi gyalog kerüljük meg a tavat általában, és piknikezni is szoktunk a partján, ha olyan meleg idő van már. Gyönyörű helyszín kellemes cukrászdával a tó partján.
4. Pákozdi tornapálya: szintén kirándulás helyszín, egy kb 1 órás tornapálya az erdő részen közvetlenül a Pákozdi Pagony vadaspark mellett. A kettőt összekötve egész napos program lehet.

Az FVSZ (Felnőttképzők Szövetsége) 1991-ben alakult, és célja, hogy Magyarországon a felnőttképzési szolgáltatók érdekvédelmi szervezeteként biztosítsa a szakma jövőjét, illetve a képzések magas színvonalát. Kiemelt céljuk ugyanis a felnőttképzés és a felnőttképző szolgáltatók szakmai színvonalának emelése, e mellett küldetésüknek tekintik a felnőttképzési piac hatékony működésének biztosítását és a felnőttképzési szakma megfelelő képviseletét is.

Az FVSZ tagjai között egyaránt megtalálhatóak oktatási intézmények, felnőttképző szolgáltatók, valamint szakképzési centrumok, ipari parkok és klaszterek is. Az FVSZ szakmai szervezetként képviseli a tagok érdekeit és szolgáltatásait, illetve tevékenyen részt vesz a felnőttképzési rendszer fejlesztésében és a kapcsolódó jogszabályok kidolgozásában.

Az FVSZ kiemelt feladatának tekinti a felnőttképzés szakmai színvonalának emelését és a minőségi szolgáltatások biztosítását, hogy a fejlődni vágyók számára jó minőségű képzések álljanak rendelkezésre. E mellett az FVSZ az új szereplők piacra jutását is támogatja, valamint a szakképzés területén érdekelt vállalkozások közötti szakmai tapasztalatcserét is elősegíti.

Mindegy, hogy valaki meglévő munkahely mellett vagy anélkül keres állást, a folyamat maga mindig ugyan az. Kezdetnek szükség van egy jó önéltrajzra és egy motivációs levélre, majd következhet a lehetőségek felkutatása és a jelentkezés. A siker koránt sem garantált. Van, hogy vissza sem jeleznek és bizony előfordulhat, hogy konkrét elutasítást kapunk.

Az álláskeresés talán legfontosabb „hozzávalója” a motiváció. A lelkesedést és a pozitív hozzáállást sosem szabad elengedni és lehet, hogy lesznek nehezebb periódusok, de ez erről szól. Minden alkalommal újra fel kell venni a kesztyűt. A statisztikák szerint a munkakeresés ideje átlagosan fél év. Ezalatt pedig igen sok tapasztalatot lehet szerezni. 

A folyamat eredményességét elsősorban a biztos alapok és a reális célkitűzések segítik elő. Sok csalódástól megkíméljük magunkat, ha saját képzettségünknek és képességeinknek megfelelő állásokra pályázunk, illetve egy egyedi és megnyerő CV-vel rendelkezünk.

Sokat olvashatunk manapság a mesterséges intelligencia bevetéséről különböző területeken, nemrégiben a földönkívüli élet utáni kutatási program is ezt a megoldást kezdte alkalmazni. Logikusan felmerül a kérdés, hogy miért nem találtunk még egyértelmű jelet a létezésükre, ha a valószínűség azt diktálja, hogy máshol is létezik intelligens életforma. Egyrészt még nem kerestük elég helyen, csak a galaxis egy kis részében, másrészt a keresésre használt algoritmusok elég kezdetlegesek voltak, és nem hatékonyak ennyi adat kiszűrésére.

A Nature Astronomy hasábjain publikált friss tanulmány szerint a University of Toronto egyik hallgatója által vezetett kutatói csoport a SETI Intézettel karöltve újra elemezte a korábbi adatokat, és a mesterséges intelligencia 8 földön kívüli jelet azonosított.

Mintha tűt kerestek volna a szénakazalban: 2017-ből származó 150 TB adatot elemeztek, amik 820 közeli csillagról érkezett jelek, melyeket a nyugat-virginiai Green Bank teleszkóp rögzített. Most a keresést kitágítják 1 millió csillagra a Dél-Afrikai MeerKAT teleszkóp használatával, hogy megtudják, újra észlelhetőek-e az ígéretesnek tűnő jelek.

A munkaerőhiány ma számos szektort érint, és gyakran már a versenyképességet fenyegeti. A hazai nagyvállalatok munkaerőigénye egyre gyakrabban meghaladja a környékbeli álláskeresők számát, így kénytelenek a cégek országos toborzásba fogni. Ennek érdekében pedig egyre több cég vállalja, hogy a munka mellett igény szerint szállást is biztosít a dolgozóinak, így akkor is megéri jelentkezni a munkára, ha valaki az ország távolabbi régiójában lakik.

A kedvezményes szálláslehetőségnek köszönhetően ugyanis a távolról érkezőknek sem kell a fizetésük nagy részét albérletre költeni. A munka szállással együtt egy olyan versenyképes ajánlat, ami akár több száz kilométerről is motiválja az álláskeresőket, hogy jelentkezzenek a munkára. 

Ezzel tehát mindenki nyer, hiszen a vállalatnak lesz elég munkaereje, a munkavállalónak pedig megéri költözni. Vagyis a regionális szinten jelentkező munkaerőhiány és munkaerő többlet egyaránt kezelhető.

Kisebb cégeknél dolgozóknak nem biztos, hogy ismert az a kifejezés, hogy onboarding. Ennek jelentése tulajdonképpen a hajózási zsargonból származik, és az új ember felvételét, betanítását és integrálását jelenti a legénység soraiba.

A munkahelyen is beszélhetünk tehát onboarding folyamatról, melynek során a friss kolléga megismerkedik a munkakörnyezetével, a kollégákkal, az új munkakörében lévő feladatokkal és egyúttal integrálódik a csapatba, tehát kialakul a cég iránti az elkötelezettsége. Nem szabad tehát félvállról venni ezt a területet. Egy jól szervezett betanítás nagy jelentőséggel bír abból a szempontból, hogy a dolgozó milyen hamar lesz képes önállóan és megbízhatóan ellátni az új feladatait, és mennyire lesz lojális a munkahelyhez.

Ennek érdekében dolgozzunk ki egy pontos tervet, ahol fokozatosan vezetjük be a munkavállalót a tudnivalókba, pontos határidőkkel és felelősökkel segítjük a munkát, és időről időre adjunk kölcsönösen visszajelzést, hogy hogyan halad a kijelölt úton.

Életem során voltam már néhány állásinterjún, akár felvételizőként, akár felvételiztetőként is.

A legáltalánosabb állásinterjús kérdések mellett vannak kicsit bonyolultabb, meglepőbb kérdések is, melyeket szívesen megosztok itt, hogy hasznos legyen mások számára is. Ezekre sokszor nem jó vagy rossz választ lehet adni, hanem azt figyelik meg, hogy milyen a gondolkodásmódja a jelöltnek, és mennyire zökken ki egy-egy ilyen meglepő kérdés hallatán. 

• Ha tűz ütne ki a házadban, mi lenne az a két tárgy, amit kimentenél?
• Ha három dolgot vihetsz magaddal egy lakatlan szigetre, mit választanál?
• Mennyi sört isznak a városban egy hét alatt?
• Ha választhatnál, melyik hős bőrébe bújnál?
• Mennyi idő múlva szeretné elnyerni a főnök állását?
• Miről gondolkozik, amikor egyedül ül a buszon?
• Melyik dal írja le a legjobban a munkamorálját?

Ezen kívül fontosnak tartom az interjú záró részénél, hogy a jelölt kérdezzen az interjúztatóktól. Ezzel a lehetőséggel mindenképp élni kell, hogy minél alaposabban megismerhessük az adott céget és vezetőket, továbbá hogy mutassuk az érdeklődésünket.

A digitalizáció lassan az életünk minden területén meghatározóvá válik, annak minden áldásos és hátrányos hatásával. Lassan mindent tudnak rólunk, ismerik a vásárlási szokásainkat, követhető, merre utazunk, vagy mit veszünk a boltban.

Ezek a technológiai fejlődés talán sokak számára hátrányosnak érzett hatásai, de idézzük fel azt is, hogy ez a rengeteg adat nem csak hátrányunkra, hanem nagy előnyünkre is válhat. Például akkor, ha több millió ember életét kell hatékonyabbá, fenntarthatóbbá, élhetőbbé tenni, amelyhez az adatok elemzése adhat segítséget.

A British Standards Institution definíciója szerint a smart city, vagyis az okos város koncepciója a fizikai, digitális és humán rendszerek hatékony integrációját jelenti a városi környezetben, annak érdekében, hogy lakói számára fenntartható, virágzó és befogadó jövőt biztosítson. Az okos város tehát magában foglalja azokat az innovációkat, amelyek segítenek élhetőbbé tenni a városi létet, miközben a városok fenntarthatóbb működésre való átállása a klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcs mozzanata lehet.