Hónap: 2021 március

A Sanghaji Műszaki- és Tudományegyetem, az RMIT Egyetem és a Szingapúri Nemzeti Egyetem kutatói egy nagyon jelentős és különleges innovációval álltak elő. Egy olyan optikai korongot fejlesztettek ki, amely elméletben 700 TB, vagy hogy kicsit teátrálisabban fogalmazzuk meg, 700 000 GB információ tárolható. Ez egészen pontosan 28 000 egyrétegű Blu-ray kapacitásának felel meg.

Tehát mondjuk úgy, hogy elképzelhetetlen méretű tárhelyről van szó.  Az optikai adathordozót elsősorban adatközpontokba szánják, méghozzá cold storage típusú helyzetekre, azaz mikor az üzemeltetők biztonsági mentéseket kívánnak készíteni, vagy csak letakarítanák a szerverekben lévő merevlemezekről a belátható jövőben szükségtelen adatokat. Az innovatív 700 TB-os BlueRay optikai diszk egyelőre csak elméletben, vagy sokkal inkább papíron létezik, azonban, ha megvalósul, akkor egy 12 cm átmérőjű korongról lesz szó.

A legtöbb esetben szubjektíven szoktuk a betöltendő állások kérdését vizsgálni, és csak azzal foglalkozunk, hogy vajon miket várhat el egy munkavállaló a munkaadótól. Pedig érdemes belegondolni, hogy milyen nagy munkát jelent a cégeknek megtalálni a megfelelő munkavállalókat. Hiszen sok esetben nehéz egy-egy önéletrajz és interjú alapján megállapítani, hogy az adott pályázó vajon alkalmas lesz-e a munkakör maradéktalan betöltésére.

Egy ember megismerése kifejezetten hosszú folyamat, így segítséget jelenthet nekik minden eszköz, amellyel a viselkedésüket és reakcióikat mérhetik fel. Erre kínál megoldást a PractiSolution módszertana, hiszen mérései a következő területekre terjednek ki: tudás, kognitív képességek, szenzoros és motoros képességek és személyiségjellemzők vizsgálata. A vizsgált kompetenciák és a hozzájuk kapcsolódó tesztfeladatok köre folyamatosan bővül a kutatás-fejlesztési tevékenységünknek köszönhetően. A mérések két jól elkülöníthető metódust követnek, egyrészt online, másrészt célhardveres mérésekről van szó.

Évek óta szó volt már az OKJ-s rendszer átalakításáról. Ez a rendszer lehetőséget nyújt az embereknek arra, hogy új szakmákat sajátítsanak el akár már munka mellett, amikor pályát akarnak módosítani, vagy éppen a közoktatásból kikerülve. Azonban azt nagyon sokáig nem lehetett tudni, hogy ez mikor és milyen formában fog megvalósulni.

Kérdéses volt, hogy az új rendszer miben lesz más. Abban mindenki egyetértett, hogy valahogy minimalizálni kell a képzések számát, azonban nem volt meg a pontos megoldás az átállásra. Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét 2021. januártól a szakmajegyzék váltotta fel, melynek legfontosabb ismérveit Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének elnöke foglalta össze: szakképzés a 2020/2021-es tanévben már kizárólag szakképző intézményekben folytatható, a felnőttképzők 2020. december 31-ig indíthatták el a régi rendszer szerinti OKJ-s képzéseiket, ennek hatására a várakozásoknak megfelelően 2020-ban jelentősen megnőtt a meghirdetett és elindított képzések száma.

Az intézmények akkor működőképesek, ha a problémákat hatékony és gyorsan képesek megoldani, ehhez pedig szükség van a folyamatos szervezetfejlesztésre. A folyamat során szükség van az anyagi és tárgyi fejlesztésre, azonban legalább ugyanennyire, ha nem még sokkal fontosabb az emberi, társadalmi oldal.

Természetesen nincsen egy biztos recept, minden szervezetnek szüksége van az egyedi, személyre szabott megoldásokra ahhoz, hogy valóban hatékonyan tudjanak működni. A szervezetfejlesztési folyamat során az ügyfelek az igényeiknek megfelelő HR támogatást kapnak, amely nem csupán szükséges változtatások azonosítását és feltárását, de a fejlesztés menedzselését is jelenti. A szolgáltatások részét képezi a szervezeti diagnózis, stratégiai tervezés, hatékonyság növelés, de emellett elengedhetetlenül szükséges a csapatépítés, stábépítés és a konfliktuskezelés is. A szervezetfejlesztés időt, energiát, emellett pedig pénzt is spórol a vezetőknek, ráadásul a szervezet tagjai is sokkal elégedettebbek lehetnek munkavégzés közben.

Már jó ideje húzódik az OKJ-rendszer átalakításának ügye, azonban az elmúlt másfél évben sokkal inkább találgatásokra, mintsem konkrét tényekre vagy intézkedésekre lehetett támaszkodni. Az Országos Képzési Jegyzék, vagyis az OKJ helyét az idei év januárjától a szakmajegyzék váltotta fel, ami többek között azzal jár együtt, hogy az eddigieknél lényegesen kevesebb szakma közül lehet választani mindazoknak, akik tanulni szeretnének.

Zsuffa Ákos, a Felnőttképzők Szövetségének (FVSZ) elnöke a legfontosabb változások között említi, hogy a szakképző intézményeken kívül részszakmára felkészítő szakmai oktatás és szakképesítésre felkészítő szakmai képzés folytatható felnőttképzés keretei között. Kiemelte, hogy bár a felnőttképzők 2020. december 31-ig még elindíthatták a régi rendszer szerinti OKJ-s képzéseiket, azonban a felnőttképzők a továbbiakban az alapszakmák képzését már nem végezhetik. Ezért is történhetett, hogy a 2020-as évben jelentősen megnőtt a meghirdetett és elindított OKJ-s képzések száma.